Rajna Benjámin tekintett vissza a „Kőér utcai” legkisebbek idényére

Edzőnk foglalta össze gondolatait az ifjú korosztályok elmúlt esztendőjéről. 

Rajna Benjámin irányításával rúgta a bőrt a mögöttünk hagyott szezonban „Kőér utcai” U7-es és U9-es korosztályunk. Edzőnk osztotta meg meglátásait ifjú focistáink szerepléséről.

– Az elmúlt évad volt az első olyan szezonom, ahol ősztől nyárig kísérhettem a csapatot. Rengeteg boldog és kevésbé boldog pillanatot éltünk meg. Ebben a korban a gyerekeknek a legfontosabbnak azt tartottam, hogy megfelelő baráti kötelékek alakuljanak ki, a mostaninál is jobban szeressék meg a labdarúgást a megfelelő technikai felkészítés mellett. Ezt maximálisan sikerült abszolválni. Számomra a legfontosabb az volt, hogy olyan játékosokat adjak tovább a következő korosztályba, akik megtudják állni a helyüket majd, a jövő majd választ ad rá, de szerintem ezt is sikerült elérni, hisz rengeteg jel mutatkozott erre. Remélem, a jövőben ugyanilyen intenzitással és jó kedvvel dolgoznak majd a srácok.

Nem tudok belekötni semmibe, amikor a vezetőségtől kértem segítséget, akkor mindig számíthattam rájuk, amikor a szülőktől, minden kérésem célt ért. A legnehezebb időszak a szeptember és a május volt, mikor még vagy már nem voltak itt fejben a gyerekek, mert még vagy már a nyári szüneten voltak vagy azt várták. Illetve a téli teremedzés időszak volt, ahol borult minden. Kevesen voltunk, minden más volt a megszokotthoz képest, és ott is nagyon köszönöm mindenki rugalmasságát, hisz nem éppen a legjobb időkben volt az edzés, de mindenki mindent megtett. Nincs semmi hiányérzetem az idei szezonból.

Szerencsére több a pozitív, mint a negatív. Tornagyőzelmek, fejlődés érzelmileg, emberileg, és sportszakmailag. A negatív dolog az, hogy több gyerkőc elment vagy el fog menni, messzire költöztek, vagy éppen az iskolával nem tudták összeegyeztetni az idejüket. Ezt nagyon sajnálom. A továbbiakban sok sikert és boldogságot kívánok nekik!

Most úgy érzem, hogy júliusban muszáj egy hatalmas szusszanás, egészen Olaszországik megyek. Utána viszont teljes erőbedobással készülök az augusztusi kezdésre, ahol rengeteg edzőmeccs és torna vár a srácokra. Boldogan éltem meg ezt a szezont, és izgatottan várom a jövő évet, hisz egy korosztállyal feljebb már mások a tervek, felkészülések és a gyerekek egyéni dolgai is. A lehető legtöbbet szeretném kihozni az edző, szülő, játékos, vezetőség körből. Amennyiben jól megy minden pár éven belül olyan csapatot szeretnék irányítani, ami már nagy pályán játszik, de ez a gondolat nem befolyásolja azt, hogy a következő szezonban ne maximálisan figyeljek oda az U11-es korosztályra.