A „Kőér utcai” U11-es korosztályunkat felkészítő Köteles László legfőbb célja, hogy minél inkább fejlődjenek fiataljaink.
Folytatódik, az egyesületünknél dolgozó különféle szakemberekkel készített interjúk sora. Ezúttal a jelenleg a „Kőér utcai” U11-es korosztályunkkal foglalkozó Köteles Lászlót kérdeztük több téma kapcsán.
– Hogyan kerültél klubunk kötelékébe?
– Néhány évvel ezelőtt még játékos karrierem vége felé egy nagyon súlyos sérülés után a Pénzügyőr adott lehetőséget, hogy újra felépítsem magam és leginkább Seres Zsolt. A sors durva fintora, hogy miután visszatértem és felépültem, néhány hónappal később ismételten megsérültem de akkor már úgy hogy a nagypályás visszatérés nem volt lehetséges. Ez után kezdtem el az edzősködéssel foglalkozni és közben mindig is jó kapcsolatot ápoltam Zsolttal és a PSE-vel. Több csapatnál is közreműködtem edzői szerepben és több korosztályban is. Ezután pár hónappal ezelőtt egy beszélgetés folyamán, amit Zsolttal folytattam, szóba került, hogy visszatérjek a klubhoz, hogy segítsem az utánpótlásban lévő gyerekek fejlődését, amire örömmel mondtam igent.
– Szemszögedből, hogy telt az esztendő korosztályainknál?
– Két korosztállyal is dolgozhattam, mióta visszatértem a klubhoz. Sikeresen könyvelem el az U9-es korosztálynál eltöltött időt, mert a gyerekek folyamatos fejlődése volt a cél, amit sikerült abszolválni. Az U11-es csapat edzőjeként már kicsit más a helyzet. Sok időt még nem tölthettem a játékosokkal, hisz az őszi szezon vége felé vettem át a csapatot. Legelőször is az utánpótlás játékosoknak a szemléletemet próbáltam átadni, ami a játék szeretete. A tavaszi szezonban már más lesz a helyzet. Nem csak az én általam képviselt szemlélet átadása a cél, hanem a fejlődés is.
– Hogy fogadtad a lehetőséget, miszerint a te felügyeleteddel folytatódhat az U11-es munka?
– Igazán örültem neki. U11-es korosztályú csapattal még nem dolgoztam. Már volt lehetőségem idősebbekkel és fiatalabbakkal is dolgozni, így izgatottan vártam ezt a korosztályt. Eddig mindegyik csapatommal sikerült megtalálni az összhangot, mióta edző vagyok, és ezt már az U11-es csapattal is sikerült ilyen rövid idő alatt. Természetesen minden új csapat irányítása kihívás, főleg utánpótlás szinten. Minden gyerek más és más, ezért mindenkihez másképp kell fordulni, de ezzel egyetemben, egy, a csapattal közösen beszélt nyelv kialakítása a legfontosabb, hogy mindenki fontos legyen a csapatban!
– Mi jellemez edzőként?
– Természetesen, aki valaha kapcsolatba került a sport bármely formájával, annak a győzni akarás az egyik legfontosabb. Ez természetesen bennem is megvan. Edzőként viszont ez nem mindig elég, az utánpótlás alacsonyabb korosztályaiban pedig igen csak másodlagos. Ami igazán jellemez engem, az az állandó fejlődés elérés, az akarat, a szenvedély a játék iránt, a fegyelem, az összhang. Az én véleményem szerint, ha ezek megjelennek sorozatosan egy csapatnál, akkor sikerült átadnom azt a szemléletet, ami engem jellemez.
– Milyen közelebbi és távolabbi célokat fogalmaznál meg személy szerint?
– Sokan most azt mondanák, hogy BL-t szeretne nyerni, vb-re kijutni a válogatott élén, bajnokságokat nyerni…. De én nem feltétlen. Túl távoli célokat nem szokásom kitűzni. Mindig az adott csapatomra koncentrálok és annak a csapatnak a lehető legtöbb segítséget megadni. Az adott csapattal tervezek előre mindig, de azt is úgy, hogy reális időkereteken belül. Egyszer talán sikerül elérnem valamelyiket a válaszom elején elhangzottak közül, de ezen nem szoktam álmodozni. Mindig a jelenben létezem és a jövőben, csak annyira nézek előre, amennyire reálisan lehetséges. Most jelenleg a célom, hogy a PSE U11-csapata kellőképp fejlődjön, és elérjék azt a gyerekek, amit szeretnének. Az én feladatom, hogy ehhez hozzásegítsem őket, ameddig az én irányításom alatt van a csapat.
