A „pasaréti” U9-es korosztályunkkal foglalkozó Hriagyel Roland szerint fejlődni tudott csapatunk az előző évben.
A téli időszakot kihasználva, igyekszünk minél több, labdarúgó szakosztályunknál ténykedő személyt megszólaltatni, az előző évben szerzett tapasztalataival kapcsolatban. Mostani interjúnkban a „pasaréti” U9-es korosztályunkat irányító Hriagyel Rolandot kérdeztük.
– Hogyan tekintesz vissza a 2025-ös esztendőre?
– Ugye én januárban érkeztem a Pénzügyőr egyesülethez, és az U9-es korosztályt kaptam meg. Nagyon sok munkát és időt kellett belefektetni az első félévben ahhoz, hogy a csapat eljusson egy szintig és még feljebb. De sokat tanultunk és fejlődtünk, én is ugyanúgy a csapattal.
– Milyen tényezőket tartasz leginkább lényegesnek a mindennapi munkában?
– Nálam az első a tisztelet és a fegyelem. Eljutottunk egy olyan szintre egyénileg és csapatszinten, hogy az edzéseken, amiket tanulunk, nagy odafigyeléssel és alázattal próbáljuk megtenni, de nyilván mindenhez idő kell…, hogy ezek edzésről edzésre jobban teljesüljenek a mérkőzéseken.
– Hogy látod korosztályunk jelenét?
– A korosztály helyzete nagyon sokat változott előre az egy év alatt. Sokkal bátrabbak es bátrabban játszanak, mernek ütközni, pár játékosban van még félelem, illetve labdával való hiány, de sokkal jobbá vált a helyzetünk a 2025-ös őszi szezonban, mint 2025 tavaszán…
– Szigorú edző hírében állsz… Mennyre állja meg a helyét veled kapcsolatban ez a vélekedés?
– Igen, én egy (kicsit) kemény edző vagyok, én is voltam fiatal, de leginkább, amit a legtöbbet kaptam a futballtól, az külföldön volt. És keményen kellett edzeni, tanulni, figyelni, és tisztelni a társakat, az ellenfelet, a játékot. Nagyon sokat tanultam odakint, amit szeretnék átadni majd minden korosztálynak, akivel vagy akikkel együtt dolgozni fogok. De ez látszik is a jelenlegi U9-es csapatomon is, hogy van par játékos, akik nagyon sokat fejlődtek, és akár egy osztállyal feljebb is meg tudnák állni a helyüket. Vannak tehetséges játékosaim, amire nagyon büszke vagyok, és az egész csapatra, mert mindenki fejlődik, valaki picit lazábban, valaki elég gyorsan, és ez köszönhető annak, amit átadok nekik és hogy figyelnek edzéseken, mert látják az eredményeket, hogy honnan hová jutottunk.
– Milyen közelebbi és távolabbi célokkal rendelkezel?
– Az én célom az az, hogy minél több játékos fejlődjön és szeresse ezt a sportot. De a legnagyobb cél, hogy minél több tehetséges játékost tudjak a csapatból kinevelni, minél jobban kiemelkedő teljesítményt nyújtsanak, akár a Pénzügyőrnél, akár egy magasabb szintű klubnál. Együtt a csapattal pedig a cél, hogy minél több és jobb eredményeket érjünk el tornákon vagy bármilyen mérkőzéseken. Mindenki fejlődjön és érezze jól magát.
